A gyűjtésen szereplő Maneszes „Láli” Maris a falu egyik közismert alakja, aki nem csak számos régi- és új stílusú népdalt örökölt édesanyjától, de azon kevesek egyike, aki még siratni is tud (9. sáv). A szovátiakra jellemző gazdagon díszített előadásmód mellett „Láli” néninek egy teljesen sajátos éneklési stílusa van. Ez a „csuklós hangú” éneklés valószínűleg Ázsiából származik, és a hajdanában elterjedt stílust mára már csupán néhányan őrzik.

1.Öreges cigánytánc, cigánytánc és összerázás (Szökős és sűrű csárdás)
2.Azt gondoltam, míg a világ... (Magyar)
3.Magyar tánc
4.Magyar és cigány karácsonyi kánta
5.Sűrű verbunk
6.Édesanyám megátkozott (Öreges cigánytánc)
7.Cigány virrasztóénekek (Keserves és lassú cigánytánc)
8.Román menyasszonykísérő és tyúknóta
9.Édesanyám, édesanyám (Sirató)
10.Magyar halottkísérő
11.Öreges cigánytánc, magyar, cigánytánc és összerázás

Adatközlők:

Radák János "Náci" (1943) - hegedű
Csengeri Andrei "Árpi" (1948) - hegedű
Botezán János (1928) - 3 húros brácsa
Kovács Péter (1949) - 3 húros brácsa
Vintila Ioan "Endre" (1949) - nagybőgő
Maneszes "láli" Józsefné Tóth Maris (1924) - ének